Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Vác állomás korszerűsítése (2. rész) – Műtárgyépítések
Naszály úti új gyalogos és kerékpáros peronaluljáró a 335+19 szelvényben
A másik új gyalogos és kerékpáros peronaluljáró a meglévő Naszály úti közúti aluljáróval párhuzamosan épült. A Naszály úti műtárgynál, mivel a vágány közvetlenül egy működő vágány mellett halad, két sorban kellett kihorgonyoznunk a munkagödör-határolást. Ennek megépülése után, mivel a meglevő közúti aluljáróban a gyalogos forgalmat biztosító járda helye felszabadult, a korábbi váltakozó irányú forgalom helyett ma már két forgalmi sáv biztosítja az áthaladást. A régi közúti aluljáró kőfalazatát a szigetelésvédő betonjával együtt a feltáráskor meglepően jó állapotban találtuk. Ez lehetővé tette, hogy a műtárgy új szigetelését erre a felületre hordjuk fel. Az aluljáró 4,66 m szélességben teszi lehetővé az áthaladó forgalmat (9. ábra), és csak két lépcső vezet fel a peronra, mivel a műtárgy fő feladata a vasutat keresztező forgalom átvezetése. Az „alagút” két bejáratához ~ 60 m hosszú rámpás szakasz csatlakozik, biztosítva a kerékpárforgalmat is (10. ábra).
Az útpályaszerkezet bontása során vált világossá, hogy a meglévő kő anyagú bélésfal alapozással nem rendelkezett. Ezért vállalkozó új vasbeton támfal építését kezdeményezte, amit a Megrendelő és Mérnök elfogadott. A műszaki tartalom változása miatt szerződésmódosításra volt szükség.
A meglévő műtárgyak felújítása
A legnagyobb meglevő műtárgy felújítása a Kosdi úti közúti és gyalogos-aluljáró volt, a 328+52 hm szelvényben, aminek elkészült állapotát a 11. ábra mutatja. Ezenkívül több kisebb műtárgy felújítása is megtörtént.
A kis műtárgyak a feltárás után kellemes meglepetést jelentettek a Kivitelezőnek és a Mérnöknek is. A műtárgyak tényleges szigetelése és annak javítási technológiája csak a feltárások után vált véglegessé. Az ágyazatbontás után a szigetelést védő betonréteggel találkoztunk, amit nem volt célszerű megbolygatni, mivel állapotuk jó volt, beázások nem jelentkeztek a műtárgyban. Emiatt felülettisztítás és habarcsos javítás után került sor a „második” új szigetelés felhordására a keresztszivárgó kibetonozását követően. A hídszerkezetek mögött nem találkoztunk keresztszivárgókkal, hanem kb. 1,0 m széles hátfalszivárgókat tártunk fel, melyek kb. 25-40 cm átmérőjű kövekből álltak, és nagy felületen vezették le a vizet a műtárgyak hátfalánál. Ezeket a vizeket az átépítés alkalmával a pálya hossz-szivárgójába, illetve a külön csatornákban vezettük el a műtárgyak végeinél.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.