A cikk szerzője:

Fejes Antal muzeológus
Magyar Vasúttörténeti Park

Kisteleki Mihály kiemelt tanácsadó
MÁV Zrt.

A MÁV História Bizottságának 40 éves története

A MÁV História Bizottságát 1984 nyarán hozta létre dr. Bajusz Rezső, a MÁV akkori vezérigazgatója. Hogyan is kezdődött ez a „mozgalom”? Kezdetben a Magyar Közlekedési Múzeum már a XIX. század végén megkezdte a közlekedési, ekkor elsősorban a vasúti emlékek gyűjtését. Később azonban a „múltat végképp eltörölni” időszak uralkodott, ennek egyik áldozata volt éppen a híres 601-es gőzmozdonysorozat utolsó példánya is, és még sok egyéb szép muzeális emlék. A következő szakasz a gőzmozdonyok szerepének csökkenése miatti kezdődő kiállítási dömping. Ezután alakult a bizottság, amely elsősorban a magyar vasút történetének rendszerezését, a következetes emlékvédést tűzte ki céljául. (Az alapítók közül kiemeljük Tóth Béla, Perger Imre, de különösen dr. Heller György nevét.)
  • A másik – talán még eredményesebb – módszer a járműfelújítás jubileumokhoz, jelentős évfordulókhoz kapcsolása volt. Például az ÖBB 1987-es nagy jubileumi járműparádéja (WIEN -NORD, amikor az első ausztriai gőzvontatású vasútvonal megnyitásának 150. évfordulóját ünnepelték [269, 100 éves vonat, Árpád sínautóbusz, WR 2347]).
  • Budapest-Angyalföld állomáson ünnepelte a MÁV 125 éves születésnapját 1993-ban, 7 ország 9 vasútjának részvételével (6. és 7. ábra).
  • Ha lehet, még nagyobb és ünnepélyesebb parádéra került sor 1996-ban. Ekkor volt a magyar honfoglalás millecentenáriumának ünnepe, egyidejűleg az első magyar gőzvontatású vasút megnyitásának 150. évfordulója. Mindössze kilenc évvel követtük az osztrákokat. Ezen a rendezvényen már 14 ország vasúti járművei vettek részt. A helyszín a jövőbeli Vasúttörténeti Park volt (8. és 9. ábra).
  • 6. ábra. Német szerelvény az 1993-as járműparádén. (Fotó: Németh Andor)

    7. ábra. Román gőzmozdony az 1993-as járműparádén. (Fotó: Németh Andor)

    8. ábra. Gőzösritkaságok az 1996-os járműparádén. (Fotó: Németh Andor)

    Néhány érdekes „sztori” a már csaknem eltűnt járművek felleléséről. Példaként egy eredményes és egy eredménytelen akció:
    – Dr. Kubinszky Mihály professzor úr, a magyar vasúti építészet európai hírű kutatója a Körmend–Szentgotthárd-vonalszakaszon található Alsórönök megállóhely vasúti épülete mellett tyúkólként használt bódét talált, amelyben felismerte az Első Erdélyi Vasút egyik első, 1868-ban üzembe állított személykocsijának romjait. A gondos helyreállítás után a kocsi ma üzemképes (10. ábra).

    9. ábra. Az 1996-os járműparádé „hátországa”, a jövőbeli Vasúttörténeti Park. (Fotó: Németh Andor)10. ábra. Az EEV C 366 / MÁV Csz 4257 pályaszámú kocsi. (Fotó: Németh Andor)
    – Kisteleki Mihály személyesen is részt vett azon a szemlén Fábiánsebestyén nevű községben, ahol lelkes vasútbarátok kezdeményezése alapján, muzeológusi vezetéssel „feltekintettünk” egy nyári konyhát, amely kétséget kizáróan egy, még az EEV-járműnél is régebbi vasúti kocsi alvázára épült. Az oldalfalak a régi favázas kocsi elemeiből és annak hézagjait célszerűen kitöltő téglából álltak. A család vidáman élte mindennapi életét a vasúttörténeti emlékben. Sajnos már csak részelemek maradtak a járműből, a felújítás reménye nélkül.

    A cikk folytatódik, lapozás:« Előző12345Következő »

    Irodalomjegyzék

    • Kisteleki M. A Magyar Vasúttörténeti Park 2000. évben tervezett megnyitásának előkészületei. Sínek Világa
    • 1999;4:180-182.
    • Kisteleki M. A Magyar Vasúttörténeti Park megnyitása. Közlekedéstudományi Szemle 2000;8.
    • Árva K, Vörös J. A vasúti infrastruktúra emlékei. Sínek Világa 2006;3-4.
    • Vörös J. Épül az Újpesti Duna-híd emlékmű. Sínek Világa 2009;3.
    • Kisteleki M. Jubileum a Magyar Vasúttörténeti Parkban. Vasútgépészet 2009;4.
    A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2024 / 1. számában.
    Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
    A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
    Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
    http://www.sinekvilaga.hu | ©