A munkáltatás után elindult újra a trendnek megfelelő romlási folyamat. A 2017. évi mérési eredmények (19., 20. ábra) hasonlítanak a 2014-ben mértekre. Annak érdekében, hogy az elemzett ívet gazdaságosan lehessen köszörülni, az újonnan kialakult 1,5 mm-es károsodási mélység elérése után ismételt beavatkozásra van szükség. Az előzőekben bemutatott adatok alapján ez esetünkben egy 1000 m sugarú ívnél, 22 átgördült M et-t követően, 2 év után szükséges az ismételt köszörülés. Tehát változatlan terhelés esetén a köszörülési ciklusidő 2 év.

Kitérők hálózati szintű elemzése

Kitérőkön rövidebb idő alatt alakulnak ki a forgalomra veszélyes gördülőfáradásos hibák, mivel szerkezeti kialakításuk miatt érzékenyebben reagálnak a forgalmi terhelésekre.
Az időben és rendszeresen végzett karban­tar­tási és köszörülési munkákkal a HC-hibák mértéke szinten tartható, így kevésbé áll fenn annak a veszélye, hogy a sínkopás értéke elérje a sebességkorlátozás bevezetéséhez szükséges 2,7–3,0 mm-es mély­séget.
A 21. ábrán diagrammal szemléltetjük a kitérőalkatrészekben kialakult HC-hibák előfordulását, illetve ezen belül a hiba­kategóriák belső arányát.

A hálózatunkon üzemeltetett 8150 csoport kitérőből a korridorokban fekvő 3127 csoport kitérőt mérjük örvényárammal éves vagy kétéves gyakorisággal az átgördült elegytonna-terhelés függvényében. 2018-ban 2200 csoportot vizsgáltunk. A mért kitérők 98%-ában van valamilyen mértékű HC-hiba, ennek 15%-a már nem javítható, ezért alkatrészcserére van szükség.
Fontos rámutatni, hogy a kitérőkben kialakult hibák 76%-a az egyenes irányban, 24%-a pedig kitérő irányban található. Számottevő mennyiségű károsodást észleltünk a csúcssíneken. A forgalom biztonsága szempontjából a csúcssíneken levő repedések jelentik a legnagyobb veszélyt, mert a leerősítés, megtámasztás nélküli szakaszon bekövetkező törés esetén a siklás elkerülhetetlen.
A 22. ábra a kitérőalkatrészek 2018. évi hibaszámait szemlélteti, az 1. táblázat foglalja össze a hálózati szinten 2200 csoport kitérőn mért 6424 db alkatrészt.