A cikk szerzője:

Szebényi Gergő hidász területi főmérnök
MÁV Zrt. PÜF

Magyarországi kisvasutak (11. rész) – A Lillafüredi Állami Erdei Vasút műtárgyai

A Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV) Magyarország egyik legszebb vonalvezetésű kisvasútja, valódi hegyi pálya. Vonala meredek hegyoldalakban, különleges völgyhidakon, alagutakon vezet keresztül. Városi környezetből indulva, a diósgyőri vár közeléből juthatunk el vonataival számos látványossághoz, például a Garadna-völgyben a Hámori-tó partján kanyarogva a lillafüredi Palotaszállóhoz, vízeséshez, barlangokhoz, az újmassai őskohóhoz és számos túraútvonal kiindulópontjához.



A Miskolc–Lillafüred–Garadna fővonal műtárgyai

A fővonalon hat nagyobb és sok kisebb nyílású híd, valamint két alagút található. A különféle műtárgyakra és azok hosszaira vonatkozó statisztikai adatsor a 7. és a 8. ábrán látható.

7. ábra. A fővonalban lévő műtárgyak

8. ábra. A fővonali műtárgyak hosszai

A vonal legmonumentálisabb és leghosszabb műtárgya a „Mélyvölgyi híd”, amely két hegy között átívelő igazi viadukt (9–10. ábra). A pillérek építésénél, az akkoriban még igencsak újdonságnak számító csúszózsalus technológiát alkalmazták. A hidat 1921-ben helyezték forgalomba. A viadukt egyenes vonalvezetésű, hosszúsága 64 m, legnagyobb magassága 25 m, emiatt a fák lombkoronájánál magasabban fekszik. A felsőpályás, gerinclemezes, szegecselt acélszerkezet 2 db kéttámaszú konzolos és 1 db, a konzolokra befüggesztett kéttámaszú tartóból áll (11. ábra). A szerkezet merevségét a keresztkötések és az alsó szélrácsok biztosítják. Az acélöntvény lemezes fix saruk a hídfőkön és a befüggesztett híd kezdőpont felőli részén, a hengerszekér mozgó saruk a pilléreken és a befüggesztett híd végpont felőli részén találhatók (12–14. ábra). A szerkezet felemelkedésének elkerülése végett, a támaszoknál lekötéseket alkalmaztak (12. ábra).

9. ábra. A Mélyvölgyi viadukt építése, 1921

10. ábra. A Mélyvölgyi viadukt napjainkban (54+18,3 hm szelv.)11. ábra. A Mélyvölgyi híd vázlatterve

A hidat legutóbb 2001-ben pró­ba­ter­hel­ték 2 db Mk48-as mozdonnyal, öt teherállásban. A mért elmozdulások – valamennyi mérési ponton – a próbaterhelési tervben kiszámolt lehajlási, illetve felemelkedési értékek alatt maradtak.
2001-ben a híd alépítményi részeinek (hídfők, pillérek) betonfelületét javították, a mozgó szerkezeti részeket beolajozták, továbbá a szerkezet korrózióvédelmi bevonatát is felújították négy réteg vastagságban.
A vonal második leghosszabb műtárgya a „Görbe híd”. A Hámori-tó közelsége miatt nem lehetett ezen a részen töltést kialakítani, ezért a 78+66,35 szelvényébe hidat kellett építeni. Nevét az ívességéről kapta: a híd egy 55 m sugarú ívben fekszik. A 4 × 7,0 m nyílású felsőpályás, gerinclemezes, szegecselt acélszerkezet 4 db kéttámaszú tartóból tevődik össze, hossza több mint 33 m (15. ábra). A hídszerkezet térbeli merevségét a keresztkötések és a felső szélrácsok biztosítják. A híd acélöntvény lemezes csúszósarukon továbbítja a terheket az alépítményeknek.

12. ábra. A Mélyvölgyi híd alátámasztása a hídfőknél13. ábra. A befüggesztett rész fix saruja
A hidat legutóbb 2002-ben pró­ba­ter­hel­ték 1 db Mk48-as mozdonnyal. A mért elmozdulások ebben az esetben is a számított értékek alatt maradtak.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123456Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] http://www.kisvasut.hu/view_cikk.php?id=663&rfa=50 (2015.07.03.)
  • [2] http://www.laev.hu/index.php/a-laev-tortenete (2015.07.03.)
  • [3] https://hu.wikipedia.org/wiki/Lilla­füredi_Állami_Erdei_Vasút (2015.07.03.)
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2015 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©