Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Magyarországi kisvasutak (11. rész) – A Lillafüredi Állami Erdei Vasút műtárgyai
A Miskolc–Lillafüred–Garadna fővonal műtárgyai
A fővonalon hat nagyobb és sok kisebb nyílású híd, valamint két alagút található. A különféle műtárgyakra és azok hosszaira vonatkozó statisztikai adatsor a 7. és a 8. ábrán látható.
A vonal legmonumentálisabb és leghosszabb műtárgya a „Mélyvölgyi híd”, amely két hegy között átívelő igazi viadukt (9–10. ábra). A pillérek építésénél, az akkoriban még igencsak újdonságnak számító csúszózsalus technológiát alkalmazták. A hidat 1921-ben helyezték forgalomba. A viadukt egyenes vonalvezetésű, hosszúsága 64 m, legnagyobb magassága 25 m, emiatt a fák lombkoronájánál magasabban fekszik. A felsőpályás, gerinclemezes, szegecselt acélszerkezet 2 db kéttámaszú konzolos és 1 db, a konzolokra befüggesztett kéttámaszú tartóból áll (11. ábra). A szerkezet merevségét a keresztkötések és az alsó szélrácsok biztosítják. Az acélöntvény lemezes fix saruk a hídfőkön és a befüggesztett híd kezdőpont felőli részén, a hengerszekér mozgó saruk a pilléreken és a befüggesztett híd végpont felőli részén találhatók (12–14. ábra). A szerkezet felemelkedésének elkerülése végett, a támaszoknál lekötéseket alkalmaztak (12. ábra).
A hidat legutóbb 2001-ben próbaterhelték 2 db Mk48-as mozdonnyal, öt teherállásban. A mért elmozdulások – valamennyi mérési ponton – a próbaterhelési tervben kiszámolt lehajlási, illetve felemelkedési értékek alatt maradtak.
2001-ben a híd alépítményi részeinek (hídfők, pillérek) betonfelületét javították, a mozgó szerkezeti részeket beolajozták, továbbá a szerkezet korrózióvédelmi bevonatát is felújították négy réteg vastagságban.
A vonal második leghosszabb műtárgya a „Görbe híd”. A Hámori-tó közelsége miatt nem lehetett ezen a részen töltést kialakítani, ezért a 78+66,35 szelvényébe hidat kellett építeni. Nevét az ívességéről kapta: a híd egy 55 m sugarú ívben fekszik. A 4 × 7,0 m nyílású felsőpályás, gerinclemezes, szegecselt acélszerkezet 4 db kéttámaszú tartóból tevődik össze, hossza több mint 33 m (15. ábra). A hídszerkezet térbeli merevségét a keresztkötések és a felső szélrácsok biztosítják. A híd acélöntvény lemezes csúszósarukon továbbítja a terheket az alépítményeknek.
A hidat legutóbb 2002-ben próbaterhelték 1 db Mk48-as mozdonnyal. A mért elmozdulások ebben az esetben is a számított értékek alatt maradtak.
Irodalomjegyzék
- [1] http://www.kisvasut.hu/view_cikk.php?id=663&rfa=50 (2015.07.03.)
- [2] http://www.laev.hu/index.php/a-laev-tortenete (2015.07.03.)
- [3] https://hu.wikipedia.org/wiki/Lillafüredi_Állami_Erdei_Vasút (2015.07.03.)
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.