A sebesség hatását (γv érték helyett) az Eisenmann-féle felszorzással juttatom érvényre, míg a rugalmas közbetét csillapító hatásától számításom során eltekintek (γp), mivel az ágyazási tényező változtatásával ennek hatása figyelembevételre kerül. A keresztaljak közötti teherelosztást figyelembe vevő γd tényező alkalmazása szükségtelen, mivel a terhek szétosztását a program automatikusan elvégzi.
Az UIC-ajánlás szerint figyelembe vett tényezők szorzatára bevezetem a 15. képlet szerinti segédmennyiséget.

A sebességi tényező értéke Eisenmann szerint V ≤60 km/h esetén 1,00 értékű, míg V ≤200 km sebesség esetén a 16. képlet alapján számolható.
A képletben:
V: a pályára engedélyezett sebesség [km/h].
A hazai gyakorlatban a 16. képlet eddig elegendő volt, hiszen nagy sebességű pályák vizsgálatával a szakma korlátozott módon került kapcsolatba. V ≥200 km/h sebesség esetére a nemzetközi szakirodalom közöl összefüggéseket a módosított Eisenmann-féle összefüggésre. A BetonKalender – Ballastless Track [7] című könyvben az alábbi összefüggések találhatók:
– tehervonatok esetén:
– személyvonatok esetén:
A számításaim 180 kN tengelyterhelésre készültek, ezért a személyvonatokra ajánlott képletet alkalmazom:
A pályaállapottól és a sebességtől függő dinamikus tényező értéke a 19. képlet segítségével számítható:
A képletben az „n” tényező veszi figyelembe a pályaállapotot. Számításomban feltételezve, hogy a jól megépített pálya is avul, értéke az elfogadható pályaállapotra jellemző értékkel kerül jellemzésre:
n=0,2.
Mivel jelen esetben méretezési feladatról van szó, így a Student-eloszláson alapuló tényező értéke:
t=3,0.
Behelyettesítve a 19. képletbe, a dinamikus tényező értéke:
Általános esetben a nyomatéki igénybevétel tervezési értéke a 20. képlettel számítható.
A képletben:
Md: a nyomatéki igénybevétel tervezési értéke [kNm];
M: a nyomatéki igénybevétel középértéke [kNm];
Φ: a dinamikus tényező [-];
Γ: az UIC-ajánlás szerinti többlettényező a 15. képlet alapján [-].
A síntalp alatt a pozitív és negatív repesztőnyomaték értéke:
Az aljközépen értelmezett pozitív és negatív repesztőnyomaték értéke:

A törőnyomatékok meghatározásánál az UIC-ajánlás szerinti k2=2,5 értéket vettem figyelembe:
Az UIC-ajánlás és a végeselemes modellezéssel nyert ered­mé­nye­ket a 10. táblázat foglalja össze. A 10. táblázat alapján látható, hogy a két tervezési módszerrel meghatározott igénybe­vételek jól korrelálnak.

Az eltérés nagysága maximálisan 6,6%.