A cikk szerzője:

Dr. Major Zoltán egyetemi adjunktus
Széchenyi István Egyetem, Győr

Nagy sebességre alkalmas előfeszített vasbeton keresztalj (1. rész) – Igénybevételek számítása

Az előfeszített vasbeton aljak tervezésével foglalkozó szakirodalmat hazánkban utoljára 1965-ben adtak ki. A Műszaki Könyvkiadó Vasúti betonaljak [1] című könyve foglalta össze az adott kor technológiai és szabályozási szintjén fellelhető ismereteket. A technika fejlődése, a szabályozási háttér megváltozása, valamint a nagyobb sebességű vasúti pályák hazai létesítése megkövetelte a betonaljak fejlődését. Ez azonban a szakirodalomban nem volt érzékelhető. Jelen tanulmányban a témával kapcsolatos hazai szakirodalomban tapasztalható hiányt szeretném pótolni.

A nyíróerők számítására az UIC-ajánlás [5] nem tér ki. Ha nem vesszük figyelembe a teherelosztó szélesség hatását, úgy a nyíró igénybevétel a síntalp alatt átadódó terhelés felével egyezik meg. A síntalp alatt ható terhelés értéke az 21. képlet alapján

A síntalp alatt ható terhelés alapján a nyíró igénybevétel biztonság javára közelítő értéke a 22. képlet alapján számítható:

A végeselemes modellezés lehetőséget ad arra is, hogy a nyomatéki ábrák mellett a nyíróerőábrákat is meghatározhassuk, és elemezhessük a különböző paraméterek változása esetén.

17. ábra. Nyíró­erő­ábra C=0,05 N/mm3 ágyazási tényező ese­tén meg­felelően alá­vert alj feltételezé­sé­vel külpontos terhelés mellett

18. ábra.Nyíró­erő­ábra C=0,05 N/mm3 ágyazási tényező esetén fellovagolt alj feltételezésé­vel külpontos terhelés mellett

19. ábra. Nyíró­erő­ábra C=0,20 N/mm3 ágyazási tényező esetén megfelelően alávert alj feltételezésé­vel külpontos terhelés mellett

20. ábra. Nyíró­erő­ábra C=0,20 N/mm3 ágyazási tényező esetén fellovagolt alj feltételezésé­vel külpontos terhelés mellett

A 17–20. ábrákon két ágyazási tényező esetén a külpontos terhelésből meghatározott nyíróerőábra látható, megfelelően alávert és fellovagolt alj esetén is. A program megjelenítése miatt az ábrákon csak a mértékadó félalj látható.
A modellezés során meghatározott nyíró-igénybevételek közép­értékeit a 11. táblázat foglalja össze.

A 11. táblázat alapján látható, hogy az alátámasztási merevség növekedésével együtt a nyíró-igénybevételek is növekednek, valamint a fellovagolt aljak esetén nagyobb értékeket kapunk, mint a megfelelően alávert aljak esetén. A nyíróerő középértékének maximuma 16,24 kN.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző12345678Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Vasúti betonaljak. Budapest: Műszaki Könyvkiadó; 1965.
  • [2] Beluzsár János. LW-60, a nagy sebességű vasúti pályák beton­­alja. Vasbetonépítés 1999;4.
  • [3] Roland Fischer. Feszített betonaljak az ÖBB hálózatán. Innorail Magazin 2015;1. http://innorail.hu/feszitett-beton­aljak-az-obb-halozatan/
  • [4] Dr. Kormos Gyula, Dr. Lógó János, Dr. Pintyőke Gábor. Beton­aljak új modellezése. Innorail Magazin 2015;1. http://innorail.hu/betonaljak-uj-modellezese/
  • [5] UIC 713: Design of monoblock concrete sleepers. UIC, 2004.
  • [6] MSZ EN 1991-2: 2006 Eurocode 1. A tartószerkezeteket érő hatások. 2. rész: Hidak forgalmi terhei. Budapest: MSZT; 2006.
  • [7] Stephan Freudenstein, Konstantin Geisler, Tristan Mölter, Michael Mißler, Crhistian Stolz. BetonKalender – Ballastless Track. Berlin: Wilhelm Ernst & Sohn Verlag; 2018.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2021 / 6. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©