3.4. Nyilvántartás, azonosító kód képzése, azonosító kód

A rendszer alapja a pontos, naprakész, GPS helyazonosítót tartalmazó vasúti átjáró nyilvántartás. Ezért bevezetése szükségessé teszi a nyilvántartások aktualizálását, GPS koordinátákkal való kiegészítését.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalának feladata – a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm.rendelet 4. § (2) bekezdésének i) pontja alapján – a vasúti átjárók, a vasúti gyalogos-átkelőhelyek forgalmi rendjére vonatkozó, a közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok által vezetett nyilvántartások alapján országos összesítő nyilvántartás vezetése.
Ez a nyilvántartás lehet az alapja a már a GPS koordinátákat is tartalmazó azonosító kódos nyilvántartásnak. Az előkészítő szakaszban elő kell állítani egy, a pontos helyazonosító adatokat is tartalmazó, naprakész nyilvántartást. Ez a nyilvántartás rendelné hozzá az adott vasúti átjáróhoz az azonosító kódot.
Az azonosító kód két betű (HU) és négy szám karakterből állna (0001-től növekvő), ami – figyelemmel a Magyarországon lévő vasúti átjárók számára (kevesebb mint 6000) – hosszú távon is elégséges. A rendszer bevezetése előtt valamennyi üzemelő vasútvonalon lévő vasúti átjáró és önálló kerékpáros vasúti átjáró azonosító kódot kapna.
A megszűnő vasúti átjárók kódját nem adnák ki újra.
A rendszer bevezetése után újonnan létesítendő vasúti átjárók esetében az azonosító kódot a Nemzeti Közlekedési Hatóság informatikai rendszere akkor rendelné hozzá az adott vasúti átjáróhoz, amikor a vasúti átjárót a hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság – jelenleg a megyei/fővárosi kormányhivatal – forgalomba helyezi.

3.5. Az azonosító jelzés formája

Javaslatunk szerint – nem kizárva a tábla elhelyezésének lehetőségét – az átjárókban öntapadós matricán kell az információt megjeleníteni. A jelzést a fénysorompó hátoldalán, ahol az nincs, az andráskereszt tábla hátlapján helyeznék el, és magyar, valamint angol nyelven tájékoztatna arról, hogy veszély esetén milyen számot kell felhívni, és milyen kódot kell bemondani.
A matrica mérete 8 × 20 cm, ez biztosítaná a megfelelő észlelhetőségét és a felirat láthatóságát is.
A lehetséges riasztási útvonalak alapján két jelzésképet dolgoztunk ki, melyek csak a hívandó számban és – lehetséges változatként – az alapszínben különböznek.
A javasolt jelzéseket a 5., 6. ábra szemlélteti a matrica sárga vagy neonzöld alapszínű változatával.

3.6. Az azonosító kódhoz tartozó nyilvántartott adatok

Valamennyi azonosító kódhoz az alábbi, az átjáróra vonatkozó adatokat tartanák nyilván: 

• a vasúti átjáró GPS koordinátái;
• a vasúti átjáróra vonatkozóan rendelkezni jogosult vasúti menetirányító elektronikus és telefonos elérhetősége. (Amennyiben nem a 112-es segélyhívó rendszerben történik az értesítés, hanem közvetlenül a vasúti üzemirányítót hívják, ez az adat nem jelenik meg.);
• a vasútvonal száma, megnevezése;
• a vasúti átjáró szelvényszáma;
• a közút száma, a közút és vasút kereszteződésének szelvénye, a helyi közút neve, a vasúti átjáró helyi megnevezése;
• vasúti átjáró biztosítási módja;
• keresztezett vágányok száma az átjáróban.

3.7. Úthasználók tájékoztatása

A rendszernek nálunk nincsenek előzményei, ezért fontos, hogy a bevezetését széles körű társadalmi közlekedésbiztonsági kampány, reklám előzze meg.
Annak érdekében, hogy a közúton közlekedők tudjanak a rendszer bevezetéséről, majd veszélyhelyzetben használják is azt, nagyon fontos, hogy mind a médiában, mind a közterületi közlekedésbiztonsági reklámokban kapjanak tájékoztatást róla, valamint a használatáról, előnyeiről.
A vasúti átjárók helyszíni azonosításával, a veszélyhelyzet esetén teendőkkel kapcsolatos ismereteket az új jogosítványt szerzők tananyagába, továbbá az e-learninges oktatási anyagba és a számítógépes elméleti vizsgakérdések közé is javasolt felvenni annak érdekében, hogy a közlekedésbiztonsági reklámok mellett folyamatosan kerüljön be az új járművezetők ismeretanyagába a rendszer.
Az előzőekben részletezett lépések után végső intézkedésként kihelyezhetőek az átjárókban az azonosító jelzések, és remélhetőleg a rendszer bevezetésének eredményeként megszűnnek vagy minimálisra csökkennek az olyan események, mint amilyenekről e cikksorozat 2. részében (Sínek Világa 2015/6. szám, 5–8. o.) volt szó.