Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Alagútfalazatok termikus vizsgálata (5. rész) – A tűzhatás teljesítményalapú jellemzése
Lokális tüzek hőkibocsátásának meghatározása
A lokális tűz hőkibocsátásának meghatározásakor a tervező két lehetőséggel élhet. Az egyszerűbb lehetőség, ha tűzkísérlet vagy tűzmodellezés alapján tud a számításába hőkibocsátás-idő értékeket átemelni. Erre korlátozott számban van lehetősége, egy a szakirodalomban [7] fellelhető személygépkocsitűzre jellemző hőkibocsátás-idő grafikont az 1. ábra szemlélteti.
A második lehetőség, hogy a tervező a fajlagos tűzteher és a fajlagos hőkibocsátás maximuma alapján határozza meg a hőkibocsátás-idő grafikont. Ennek elvi sémája a 2. ábrán látható.
Ahogy azt a 2. ábrán láthatjuk, a hőkibocsátás-idő grafikon három jól elkülöníthető szakaszra osztható. A 0-t1 időpillanat között egy növekedési szakasz figyelhető meg parabolikus felfutással. Ezt követi a t1-t2 időpillanat között egy állandósult szakasz, majd végül a t2-t3 időpillanat között egy csökkenő szakasz figyelhető meg lineáris lefutással. A számításhoz minden esetben szükséges a fajlagos tűzteher ismerete, valamint a tα és RHRf paraméter. A tűz növekedési sebességének felvétele a tervező által meghatározandó, valamint a különösen gyors növekedési sebességhez sem rendelhető egyértelműen RHRf-érték, itt szakértő bevonása mindenképpen javasolható a tervezés során. A jellemző értékeket az 5. táblázat foglalja össze.
Az 5. táblázatban szereplő RHRf-értékek δq2=1,0 érték esetén érvényesek. Ettől eltérő érték esetén figyelembe kell venni az aktuális δq2-érték hatását is.
A számítás során célszerűen először a maximális hőkibocsátás értékének meghatározása történik a 10. képlet alapján.
ahol:
Qmax: a maximális hőkibocsátás [W],
Afi: a lokális tűz alapterülete [m2],
RHRf: a fajlagos hőkibocsátás maximuma [kW/m2].
Afi értékének meghatározása a lokális tűz átmérőjének ismeretében a 11. képlet szerint történik.
ahol:
Afi: a lokális tűz alapterülete [m2],
D: a lokális tűz átmérője [m].
A felmelegedési szakasz egyenletét a 12. képlet mutatja be.
ahol:
Q: a tűz hőkibocsátása [W],
t: idő [s],
tα: 1 MW hőkibocsátás eléréséhez szükséges idő [s].
A felmelegedési szakaszban a lokális tűz a t1 időpillanatban éri el maximális hőkibocsátását, ahogy azt a 13. képlet is szemlélteti. Ezt átrendezve a 14. képlet alapján meghatározható a t1 időpillanat.
ahol:
Qmax: a tűz maximális hőkibocsátása [W],
t1: a felmelegedési szakasz vége [s],
tα: 1 MW hőkibocsátás eléréséhez szükséges idő [s].
Ahhoz, hogy számításunkban továbbléphessünk, rögzítenünk kell, hogy a lehűlési szakasz eléréséig a tűzteher 70%-a ég el, míg a maradék 30%-a a lehűlési szakaszban. A teljes tűzterhelés esetünkben nem más, mint a hőkibocsátás-idő grafikon ábra alatti területe. Ezek alapján a grafikon mindhárom szakasza alatt meg kell határozni az ábraterületek értékét, és ezek alapján már a t2 és t3 időpillanatok is számíthatóvá válnak.
Irodalomjegyzék
- [1] Dr. Majorosné dr. L. É. E., Dr. Major Z. Alagútfalazatok termikus vizsgálata (1. rész) – Elméleti alapok. Sínek Világa 2023;3:14–23.
- [2] Dr. Majorosné dr. L. É. E., Dr. Major Z. Alagútfalazatok termikus vizsgálata (2. rész) – Gyakorlati ismeretek. Sínek Világa 2023;5:2–8.
- [3] Dr. Majorosné dr. L. É. E., Dr. Major Z. Alagútfalazatok termikus vizsgálata (3. rész) – Passzív tűzvédelem. Sínek Világa 2023;6:2–8.
- [4] Dr. Majorosné dr. L. É. E., Dr. Major Z. Alagútfalazatok termikus vizsgálata (4. rész) – Tartószerkezeti elemzés. Sínek Világa 2023;1:11–23.
- [5] MSZ EN 1991-1-2:2005 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások, 1-2. rész: Általános hatások. A tűznek kitett szerkezeteket érő hatások. Budapest: MSZT; 2005.
- [6] Építmények tűzvédelmi követelményei. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.; 2003. ISBN 963 224 709 4
- [7] „Worked examples of EN1991-1-2 Fire part of Eurocode 1” című előadás diasora, „Structural Fire Design of Buildings according to the Eurocodes” workshop, Brüsszel, 2012. november 27–28. https://eurocodes.jrc.ec.europa.eu/doc/2012_11_WS_fire/presentations/03b-VASSART-EC-FireDesign-WS.pdf, letöltve: 2021.12.14.
- [8] Staffansson L (2010). Selecting design fires. Department of Fire Safety Engineering and Systems Safety, Lund University, https://lucris.lub.lu.se/ws/files/5957828/1736728.pdf, letöltve: 2022.11.05.
- [9] Persson M (2002). Quantitative Risk Analysis Procedure for the Fire Evacuation of a Road Tunnel – An Illustrative Example. Department of Fire Safety Engineering, Lund University, https://lup.lub.lu.se/luur/download?func=downloadFile&recordOId=1688790&fileOId=1765306, letöltve: 2024.04.06.
- [10] Bergqvist A, Frantzich H, Hasselrot K, Ingason H. Räddningsinsatser vid tunnelbränder- Probleminventering och miljöbeskrivning vid brand i spårtunnel, Sweden, 2001.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.