A cikk szerzője:

Dr. habil Dr. Majorosné Lublóy Éva Eszter egyetemi docens
BME

Dr. Major Zoltán egyetemi adjunktus
Széchenyi István Egyetem, Győr

Alagútfalazatok termikus vizsgálata (5. rész) – A tűzhatás teljesítményalapú jellemzése

Cikkünk első négy részében [1–4] sorra vettük azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek birtokában az alagútfalazatok felmelegedésének számítása, valamint az alagútfalazat tartószerkezeti tervezése elvégezhető. Ezeket az ismereteket kiegészítve cikkünk ötödik részében olyan speciális kérdéssel foglalkozunk, ami részben túlmutat a tervezési meggondolásokon, de nem megkerülhető a tűzeseti diagnosztika és rekonstrukció szempontjából, ahol a tűzhatás pontos számszerűsítése alapvető fontosságú.

Lokális tüzek hőkibocsátásának meghatározása

A lokális tűz hőkibocsátásának meghatározásakor a tervező két lehetőséggel élhet. Az egyszerűbb lehetőség, ha tűzkísérlet vagy tűzmodellezés alapján tud a számításába hőkibocsátás-idő értékeket átemelni. Erre korlátozott számban van lehetősége, egy a szakirodalomban [7] fellelhető személygépkocsitűzre jellemző hőkibocsátás-idő grafikont az 1. ábra szemlélteti.
A második lehetőség, hogy a tervező a fajlagos tűzteher és a fajlagos hőkibocsátás maximuma alapján határozza meg a hőkibocsátás-idő grafikont. Ennek elvi sémája a 2. ábrán látható.

2. ábra. Fajlagos tűzteher alapján meghatározott hőkibocsátás-idő grafikon. (Forrás: saját szerkesztés)
Ahogy azt a 2. ábrán láthatjuk, a hőkibocsátás-idő grafikon három jól elkülöníthető szakaszra osztható. A 0-t1 időpillanat között egy növekedési szakasz figyelhető meg parabolikus felfutással. Ezt követi a t1-t2 időpillanat között egy állandósult szakasz, majd végül a t2-t3 időpillanat között egy csökkenő szakasz figyelhető meg lineáris lefutással. A számításhoz minden esetben szükséges a fajlagos tűzteher ismerete, valamint a tα és RHRf paraméter. A tűz növekedési sebességének felvétele a tervező által meghatározandó, valamint a különösen gyors növekedési sebességhez sem rendelhető egyértelműen RHRf-érték, itt szakértő bevonása mindenképpen javasolható a tervezés során. A jellemző értékeket az 5. táblázat foglalja össze.


Az 5. táblázatban szereplő RHRf-értékek δq2=1,0 érték esetén érvényesek. Ettől eltérő érték esetén figyelembe kell venni az aktuális δq2-érték hatását is.
A számítás során célszerűen először a maximális hőkibocsátás értékének meghatározása történik a 10. képlet alapján.

ahol:
Qmax: a maximális hőkibocsátás [W],
Afi: a lokális tűz alapterülete [m2],
RHRf: a fajlagos hőkibocsátás maximuma [kW/m2].
Afi értékének meghatározása a lokális tűz átmérőjének ismeretében a 11. képlet szerint történik.

ahol:
Afi: a lokális tűz alapterülete [m2],
D: a lokális tűz átmérője [m].
A felmelegedési szakasz egyenletét a 12. képlet mutatja be.

ahol:
Q: a tűz hőkibocsátása [W],
t: idő [s],
tα: 1 MW hőkibocsátás eléréséhez szükséges idő [s].
A felmelegedési szakaszban a lokális tűz a t1 időpillanatban éri el maximális hőkibocsátását, ahogy azt a 13. képlet is szemlélteti. Ezt átrendezve a 14. képlet alapján meghatározható a t1 időpillanat.

ahol:
Qmax: a tűz maximális hőkibocsátása [W],
t1: a felmelegedési szakasz vége [s],
tα: 1 MW hőkibocsátás eléréséhez szükséges idő [s].
Ahhoz, hogy számításunkban továbbléphessünk, rögzítenünk kell, hogy a lehűlési szakasz eléréséig a tűzteher 70%-a ég el, míg a maradék 30%-a a lehűlési szakaszban. A teljes tűzterhelés esetünkben nem más, mint a hőkibocsátás-idő grafikon ábra alatti területe. Ezek alapján a grafikon mindhárom szakasza alatt meg kell határozni az ábraterületek értékét, és ezek alapján már a t2 és t3 időpillanatok is számíthatóvá válnak.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123456789Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Dr. Majorosné dr. L. É. E., Dr. Major Z. Alagútfalazatok termikus vizsgálata (1. rész) – Elméleti alapok. Sínek Világa 2023;3:14–23.
  • [2] Dr. Majorosné dr. L. É. E., Dr. Major Z. Alagútfalazatok termikus vizsgálata (2. rész) – Gyakorlati ismeretek. Sínek Világa 2023;5:2–8.
  • [3] Dr. Majorosné dr. L. É. E., Dr. Major Z. Alagútfalazatok termikus vizsgálata (3. rész) – Passzív tűzvédelem. Sínek Világa 2023;6:2–8.
  • [4] Dr. Majorosné dr. L. É. E., Dr. Major Z. Alagútfalazatok termikus vizsgálata (4. rész) – Tartószerkezeti elemzés. Sínek Világa 2023;1:11–23.
  • [5] MSZ EN 1991-1-2:2005 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások, 1-2. rész: Általános hatások. A tűznek kitett szerkezeteket érő hatások. Budapest: MSZT; 2005.
  • [6] Építmények tűzvédelmi követelményei. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.; 2003. ISBN 963 224 709 4
  • [7] „Worked examples of EN1991-1-2 Fire part of Eurocode 1” című előadás diasora, „Structural Fire Design of Buildings according to the Eurocodes” workshop, Brüsszel, 2012. november 27–28. https://eurocodes.jrc.ec.europa.eu/doc/2012_11_WS_fire/presentations/03b-VASSART-EC-FireDesign-WS.pdf, letöltve: 2021.12.14.
  • [8] Staffansson L (2010). Selecting design fires. Department of Fire Safety Engineering and Systems Safety, Lund University, https://lucris.lub.lu.se/ws/files/5957828/1736728.pdf, letöltve: 2022.11.05.
  • [9] Persson M (2002). Quantitative Risk Analysis Procedure for the Fire Evacuation of a Road Tunnel – An Illustrative Example. Department of Fire Safety Engineering, Lund University, https://lup.lub.lu.se/luur/download?func=downloadFile&recordOId=1688790&fileOId=1765306, letöltve: 2024.04.06.
  • [10] Bergqvist A, Frantzich H, Hasselrot K, Ingason H. Räddningsinsatser vid tunnelbränder- Probleminventering och miljöbeskrivning vid brand i spårtunnel, Sweden, 2001.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2024 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©