Megjegyzés: Abban az esetben, ha automatikus sprinkler rendszer üzemel a tűzszakaszban, akkor ennek hatását a hőkibocsátás görbére figyelembe lehet venni a [8] alapján. Abban az esetben, ha a vizsgálat nem üzemszerű körülmények között történik, hanem a fenntartási tevékenység során, akkor számolni kell azzal, hogy az automatikus tűzérzékelés nem üzemel, így ennek pozitív hatásától el kell tekinteni.

Lokális tüzek vizsgálata állomási terekben

A lokális tűzből származó hőmérsékleti hatások számításával az MSZ EN 1991-1-2:2005 [5] C melléklete foglalkozik. Cikkünkben csak a födémek hőmérséklet-változását vizsgáljuk lokális tűzhatásra, a függőleges teherviselő szerkezetek vizsgálatától eltekintünk.
A lokális tüzek alkalmazására csak abban az esetben van lehetőség, ha:

• a vizsgált tűz átmérője kisebb, mint 10 méter (D ≤ 10 m),
• a vizsgált tűz hőkibocsátása kisebb, mint 50 MW (Q ≤50 MW).

A problémakör megoldásához két módszer alkalmazása szükséges. Heskestad módszere írja le azt az esetet, amikor a láng nem éri el a helyiség födémjét, míg Hasemi módszere azt az esetet, amikor a láng eléri azt. Az első modellhez tartozó geometriai paramétereket a 3. ábra szemlélteti.

A 3. ábra jelölései a következők:
H: a tűz forrása és a födém alsó síkja közötti távolság [m],
Lf: a lokális tűz lángjának hossza [m],
z: a láng tengelye mentén mért magasság [m],
D: a tűz átmérője [m].