A beruházások nyomán 1997-től lehetőség nyílt az emelt sebesség fokozatos bevezetésére, és ennek eredményeként napjainkban a vonal ténylegesen engedélyezett sebessége – jelenleg az országban egyedül – Budaörs és Tata között 140, Tata és Hegyeshalom között pedig 160 km/h [7].
A vonal üzemében nem várt fennakadást jelentett – a magyar vasúthálózaton elsőként – 2010 elejétől a Head Check (HC; sínfej-repedezettség) hibák hirtelen és tömeges megjelenése.
A hibák mennyisége és súlyossága miatt 2011 végéig több ütemben, összesen 76 km hosszon kellett 80 km/h sebességkorlátozást bevezetni, ez pedig a vonal hosszának egyötödét tette ki, Budapest és Hegyeshalom között 20-25 perces vonatkéséseket okozott, a nemzetközi forgalmat, beleértve az akkor nemrég elindított, prémium kategóriás Railjetet is, valamint a belföldi IC és az elővárosi személyforgalmat ellehetetlenítve.
A helyzet kezelését nehezítette, hogy a MÁV-nál ez idő tájt nem állt rendelkezésre a HC hibák diagnosztikájának, értékelésének és helyreállításának szabályozása, ezek megteremtése szintén ebben az időben kezdődött meg (2. ábra).

A helyreállításra 2012–2017 között több ütemben került sor, a legsúlyosabb állapotú szakaszokon tömeges hosszúsín-cserével (158 db), az enyhébb fokon ká­rosodott részeken sínmarással, illetve síncsiszolással (közel 300 csoport kitérő és kb. 190 km folyópálya) [8].
A beavatkozások hatékonyságát az ellenőrző diagnosztikai mérések igazolták, így a sebességkorlátozások hossza több ütemben 2016 végére 5 km-re csökkent, és ezt folyamatos, TMK jellegű karbantartással már hosszú távon tartani lehet.
Kiemelendő a vonal egészéből Ferencváros–Kelenföld állomásköz, mely a Dunán – a Déli összekötő vasúti híddal – átvezetve az ország egyetlen kétvágányú, villamosított vasúti összeköttetése a keleti és a nyugati országrész között [9]. Jelenlegi állapotában az átmenő személy- és teherforgalom mellett kapacitástartaléka nincs. Előkészítés alatt áll a harmadik vágány, továbbá egy harmadik Duna-híd létesítése, melyre a zavarérzékenység csökkentése és a hosszabb távon tervezett S-Bahn jellegű személyforgalmi fejlesztések miatt elengedhetetlenül szükség van.
Szintén az 1. vonalon található Ferencváros vasútállomás, melynek kiemelkedő szerepe van az országos teherforgalom lebonyolításában. Két rendező pályaudvarral, személypályaudvarral, vontatási telephellyel, több pályavasúti szakszolgálat telephelyével, valamint jelentős üzemi vágányhálózattal is rendelkezik. Az 1. vonali átmenő forgalom mellett innen ágazik ki a 150. sz. vasútvonal, közvetlen vasúti összeköttetéssel a 100. vonal (Kőbánya-Kispest) és a 80. vonal (Kőbánya felső) felé, így a kelet–nyugati irányú átmenő vasúti forgalom túlnyomó része erre közlekedik.

Napjainkban a Budapesti igazgatóság területén már csak itt történik elegyrendezés gurítással, vágányfék (3. ábra) és több különböző rendszerű folyamatos sebességszabályozó berendezés alkalmazásával (4. ábra) [10].