2. Budapest–Esztergom

A vonal 1895-ben nyílt meg helyi érdekű vasútként (HÉV), elsődlegesen a dorogi térségben kitermelt szén Budapestre szállítására. E szerep mellé fokozatosan – a Budapest környéki falvak népességének növekedésével – felzárkózott az ingázó és a szabadidős személyforgalom is, ezek már a II. világháború előtti időszakban jelentősek voltak.
A vonal mellékvonali paraméterekkel, a Pilist átszelő szakaszán hegyvidéki vonalvezetéssel épült meg, kis sugarú ívekkel, számottevő emelkedőkkel.
A II. világháborús károk helyreállítása után az első átfogó rekonstrukcióra az 1960-as években került sor, ekkor 48 rendszerű, részben betonaljas, részben talpfás, a hegyvidéki szakaszok kivételével hézagnélküli vágány épült.
A rendszerváltás után az agglomerációs kiköltözési hullám következtében a pilisi települések lakosságának lélekszáma gyorsan nőtt, ami a személyforgalom rohamos növekedésével járt, különös tekintettel a már akkor is túlterhelt és nem bővíthető, párhuzamos 10. számú főútra.
A bányászat fokozatos leépítésével a teherforgalom a vonalon az 1990-es évek közepére megszűnt, de a vonal terhelése ezzel együtt is többszörösére nőtt, és emiatt a 2000-es évek elejére rendkívül leromlott a pálya állapota (5. ábra), csökkent a kapacitása, Budapesttől Esztergomig közel 2 órás lett a menetidő.

A vonal rekonstrukciója 2007-ben kezdődött meg az Északi vasúti híd átépítésével [11], ezt követte a vasúti pálya korszerűsítése Rákosrendező–Esztergom között több ütemben, 2012 és 2017 között [12]. A beruházás során a vágányok átépítése mellett nyomvonal-korrekciókra, megálló­helyek áthelyezésére, újak létesítésére, P+R parkolók telepítésére is sor került, illetve a kapacitás növelése érdekében részleges kétvágányúsítást végeztek, a Pilisen átvezető szakaszon pedig a kis sugarú ívek egy részén Y acélaljas pálya épült (6. ábra).
A projekt eredményeként a vonalon az engedélyezett sebesség Esztergomig 100 km/h, a hegyvidéki vonalvezetésű szakaszon 80 km/h lett.

7. Széchenyi-hegy–Hűvösvölgy (Gyermekvasút)

Igazgatóságunk egyedüli keskeny nyomtávú (760 mm) vasútvonala, mely napjainkra – a balatonfenyvesi hálózat mellett – a másik MÁV kezelésű, működő kisvasút [13].
1948 és 1950 között épült ki több ütemben, politikai döntés nyomán a Budai-hegység leglátogatottabb, legszebb kiránduló célpontjait összekötve, jó tömegközlekedési kapcsolatokkal. A politikai környezet változásával az idegenforgalmi szerepe lett az elsődleges, emellett a MÁV szakmai képzési rendszerébe is szervesen illeszkedik.
Túlnyomó részben hegyvidéki vonalvezetésű pálya, kis sugarú ívekkel (minimális ívsugár 60 m), nagy emelkedőkkel, jelentős földművekkel, számos műtárggyal, támfalakkal, hidakkal, illetve egy íves vonalvezetésű alagúttal (részletesen lásd a hidak-műtárgyak fejezetben).
A vonalvezetés sajátosságai és a kezdetektől jelentős vonatforgalom miatt az eredeti 23,6 kg/fm rendszerű felépítmény az 1980-as évekre balesetveszélyessé vált, átfogó rekonstrukcióra volt szükség, ami 1990-re fejeződött be.
Ennek keretében teljes felépítménycsere történt, itt épült az országban elsőként 48 rendszerű talpfás, 760 mm-es vágány Geo leerősítéssel, zúzottkő ágyazatban, egyedileg tervezett kitérőkkel. Elsősorban e vonal hatékony fenntartása érdekében fejlesztették ki a MÁV FKG Kft. által jelenleg is üzemeltetett KV–01 jelzésű, 760 mm-es vágányszabályozó gépet is (7. ábra).
 A növekvő forgalom és a fenntartási források jelentős visszaesése miatt a 2010-es évek első felére ismét a forgalombiztonságot veszélyeztető mértékű pályaállapot-romlás következett be, így 2015–2016-ban egy koncentrált karbantartási projektet kellett végrehajtani. A feladat a következő volt: a teljes aljállag egynegyed részét kitevő talpfacsere, vágányszabályozás, a kis sugarú ívekben terelősínek beépítése, illetve lokális ágyazatcserék.

2017-ben kormánydöntés nyomán költségvetési forrást biztosítottak a magyarországi kisvasutak rekonstrukciójára, ebből részesedik a Gyermekvasút is. A tervek szerint e forrásból 2018–2019-ben – egyéb, járműállományt és ingatlanokat érintő projektek mellett – a pálya megerősítésének befejezését is el tudjuk végezni, valamint átépülhet a Széchenyi-hegyi és hűvösvölgyi gépészeti telep (fűtőház) vágányhálózata is.