A cikk szerzője:

Török Gergely műszaki igazgató­helyettes
MÁV Zrt.

Gregovszki Ágnes osztályvezető
MÁV Zrt.

A területi igazgatóságok bemutatása (6. rész) – Budapest

A területi igazgatóságokat bemutató sorozatunk utolsó állomásához érkeztünk. Hazánk történelmének utolsó száz éve számunkra súlyosan hátrányos eseményekben bővelkedett. Az elszenvedett területveszteségek okán úgy alakult a MÁV igazgatóságainak területe, hogy az eddig bemutatott igazgatóságok vonalhálózatának összessége alig haladja meg a budapesti igazgatóság területét, mivel ezek vonalhálózatának jelentős része idegen kézbe került. Ennek következménye, hogy a MÁV személy- és áruszállítási teljesítményein túl az infrastruktúra bármely mutatója is negyven százalék feletti értéket képvisel a budapesti (kisebb veszteséget szenvedett) igazgatóság tekintetében.


Csatlakozó helyi érdekű vasútként, mellékvonali paraméterekkel létesült 1896-ban a Pusztaszabolcs–Paks vonal, mely az 1950-es évekig ezt a szerepet töltötte be, azóta a Dunai Vasmű (ma Dunaferr), a dunaújvárosi papírgyár (ma Hamburger Hungaria), valamint a Paksi Atomerőmű kiszolgálása miatt a teherforgalom lebonyolításában a 40a vonallal egy egységet alkot.
1951-ben a Pusztaszabolcs–Dunaújváros (akkor még Dunapentele, később Sztálinváros) vonalszakasz közel 40%-án nyomvonal-korrekciót hajtottak végre a vasmű leendő nagy teherforgalmának kiszolgálása érdekében. 
A következő jelentős rekonstrukcióra mindkét vonalon 1983 és 1989 között került sor, ekkor épült ki – Érd és Dunai Finomító állomások, illetve valamennyi állomási vágány kivételével – a ma is üzemelő 54 kg/fm rendszerű hézagnélküli felépítmény, és ekkor vezették be Pusztaszabolcsig a 120 km/h, Dunaújvárosig a 100 km/h engedélyezett pályasebességet. Ekkor épült be Dunaújváros állomás legfrekventáltabb teherforgalmú vágányaiba 6 csoport betonlemezes, műgyantával ragasztott sínleerősítésű kitérő a fenntartási igény csökkentésére [19]. Ebben az időszakban valósult meg a Budapest–Pusztaszabolcs–Dunaújváros irány villamosítása is.
A nem teljes értékű átépítés, a nagy teherforgalom, a fenntartási források elégtelensége miatt az állapot romlása hamar felgyorsult, az átépítés után 20 évvel – a 2000-es évek közepére – pályahiba miatt a két vonal együttes hosszának több mint 50%-án volt érvényben 40–100 km/h közötti sebességkorlátozás.
A 40a vonal teljes körű rehabilitációja, EU-forrásból, 2017-ben kezdődött meg, tervezett befejezése 2020 vége. Ennek keretében új, 60 kg/fm rendszerű felépítmény épül, alépítménnyel és vízelvezetéssel együtt. Átépítik az állomási vágányokat, akadálymentesítik az állomásokat, a megfelelő ráhordás érdekében pedig P+R parkolók létesülnek. Az eljutási idő csökkentése és a helyi, valamint a távolsági forgalom szétválasztása érdekében Százhalombatta és Ercsi között új, megkerülő nyomvonal is kiépül a meglévő vonallal párhuzamosan. Elektronikus biztosító­berendezést telepítenek, a vonal forgalmát KÖFI központból irányítják majd, és megújul a teljes felsővezetéki rendszer is.
2017 decemberében fejeződött be a pályaépítési projekt első üteme, amikor forgalomba helyezték az Érd elágazás–Érd–Százhalombatta (kiz.) szakaszt és Budafok megállóhelyet (11. ábra). 2018-ban kezdődnek meg a következő, Kelenföld–Érd elágazás és Százhalombatta–Ercsi közötti ütemek, az előbbi helyszínen 13 hónapos, kétvágányos kizárás keretében, a fővonali nagyberuházások közül elsőként.
 A 42. vonalon a Paks II. beruházás tervezett megkezdése, az építkezést kiszolgáló várható teherforgalom lebonyolítása teszi szükségessé a műszaki állapot javítását, ennek első üteme 2017 végére befejeződött Mezőfalva–Paks állomások között, ahol tömeges aljjavítás, aljcsere, útátjárók átépítése történt. A műszaki igény további, 2018. és 2019. évi ütemeket is szükségessé tesz, ezek előkészítése cikkünk írásakor is folyamatban van.

70. Budapest–Vác–Szob

Pest–Vác között nyílt meg az ország első vasútvonala 1846-ban [3], melyet 1850-ben Párkány–Nánáig hosszabbítottak meg, később több ütemben Érsekújváron keresztül megépült Pozsonyig. 1920-ig ez a vonal jelentette az elsődleges, nagy kapacitású vasúti kapcsolatot Nyugat-Európával, a trianoni határváltozások után ez a mai 1. vonalra terelődött át.
Napjainkban az agglomeráció lakosságnövekedésének köszönhetően az egyik legkomolyabb elővárosi személyforgalmú iránnyá vált, emellett – főként az északi irányból érkező – nagymérvű teherforgalmat és a Dunakanyar jelentős idegenforgalmát is kiszolgálja.
A háborús károk felszámolását követően az első átfogó felújításra 1967 és 1971 között került sor, ekkor Rákospalota-Újpesttől Vácig 48, onnan Szobig 54 kg/fm rendszerű, betonaljas, hézagnélküli vágány épült, és megtörtént a vonal villamosítása is [20]. Nyugati–Rákosrendező állomások között a 48 rendszerű, talpfás, hevederes felépítmény maradt üzemben ezután is.
Az állapot romlása a legnagyobb forgalmú Budapest–Vác szakaszon volt a leggyorsabb, az 1990-es évekre nagyszámú sebességkorlátozást kellett bevezetni, így ezen a vonalrészen kezdődött meg 1999-ben a következő rekonstrukció.
2000-re gyorsátépítő vonatos technológiával átépült a pálya Rákospalota-Újpest–Vác között, 60 kg/fm rendszerű vágány létesült, új alépítménnyel, vízelvezetéssel, lehetőséget adva a 120 km/h pályasebesség visszaállítására.
Ezután Vác–Szob között is sor került a meglévő pálya megerősítésére, a sebességkorlátozások karbantartási, felújítási munkákkal (ágyazatcsere, rostálás, síncsere) történő megszüntetésére, itt a 100 km/h kiépítési sebesség vált ismét kihasználhatóvá.

11. ábra. Keresztezési műtárgy átépítése Érd előtt, a 30-as vonal fölött (Fotó: Simon Ferenc)12. ábra. Görgetegfogó támfal felhőszakadás után a Szent Mihály-hegynél (Fotó: Nagy István)

A következő ütem 2012-ben kezdődött meg Vác állomás átépítésével, mely 2014-re fejeződött be [21]. Egyszerűsített, nagyobb kapacitású új, 60 kg/fm rendszerű vágányhálózat létesült, korszerű magasperonok és gyalogos-aluljárók épültek, megvalósult az akadálymentesítés, elektronikus biztosítóberendezést és új felsővezetéki rendszert telepítettek, az állomás mindkét oldalán nagy befogadóképességű P+R parkolók létesültek. A beruházás részét képezte egy integrált üzemi épület létrehozása is, melyben az üzemi funkciók (pályafenntartási és biztosító­berendezési szakasz) kaptak helyet.
A vonal legfőbb problémája jelenleg a Budapesten belüli (Nyugati pályaudvar–Rákospalota-Újpest) szakasz, amelyen átfogó rekonstrukció az 1970-es évek eleji átépítés óta nem történt, ma is a 40-45 éves talpfás vágányokon halad a forgalom, rohamos az állapotromlás, és a sebességet is folyamatosan csökkenteni kell. A térség rehabilitációját célozta az ún. „Nyugati I/A” nagyberuházás, mely teljes átépítést jelentett volna, ám sajnos ez az előrehaladott tervezés ellenére sem valósult meg, és az az egyéb, más vonalakon időközben meginduló beruházások okozta vágányzári zavartatások miatt 2021-ig nem is reális.
A vonal érdekessége a Nagymarost követő szakasz, ahol a vasúti pálya közvetlenül a Duna-parton, a 12. sz. úttal párhuzamosan fut, szorosan a Börzsöny hegység meredek, sziklás hegyoldala (Szent Mihály-hegy) mellett. A csapadék, a szél és a hőingadozás miatt a törmelékképződés itt folyamatos, így a vasúti pálya mellett görgetegfogó támfalak létesültek, ezeket évente két alkalommal tervezetten mentesíteni kell a mögötte felgyűlt törmeléktől. Extrém időjárás mellett így is fennáll a vasút és a közút elöntésének veszélye, ahogy az 2012-ben egy felhőszakadás után be is következett, drasztikus lassúmenetet és több százmillió forintos helyreállítási költséget okozva (12. ábra).

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző12345678Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Dr. Horváth Ferenc: A magyar vasút építési és fenntartási szervezetének története I–II. MÁV Rt. Vezérigazgatóság, 2004–2005.
  • [2] Hortobágyi Frigyes: 125 éves a Bécs–Budapest vasútvonal. Sínek Világa, 2009/4.
  • [3] Dr. Ruzitska Lajos: A magyar vasútépítések története 1914-ig. KÖZDOK, 1964.
  • [4] Ács András: Felépítménycsere Budaörs és Törökbálint mh között.
  • Sínek Világa, 1973/3.
  • [5] Dr. Nemeskéri Kiss Géza: A biatorbágyi völgyhidak története. Sínek Világa, 1985/3.
  • [6] Kiss Sándor: Győr állomás átépítése 2005-2008 között. Sínek Világa, 2008/1–2.
  • [7] Virág István: Az emelt sebesség karbantartási tapasztalatai a hegyeshalmi vonalon. Sínek Világa, 2001/4.
  • [8] Boda Tamás, dr. Joó Ervin, Sándor Ferenc: Sínmarás és -csiszolás a Budapest–Hegyeshalom vasútvonalon. Sínek Világa, 2013/1.
  • [9] Vörös József, Legeza István, Kis Sándor: Vasúti hidak a budapesti igazgatóság területén. Vasúti Hidak Alapítvány, 2006.
  • [10] Tóth István: Budapest-Ferencváros Keleti rendezőpályaudvar korszerűsítése. Sínek Világa, 1988/3.
  • [11] Vörös József: Az újpesti vasúti híd története. Sínek Világa, 2007/1–2.
  • [12] Dávid Géza: Megújul az esztergomi vasútvonal. Sínek Világa, 2013/2.
  • [13] Vörös József: Magyarországi kisvasutak (6. rész) MÁV Széchenyi-hegyi Gyermekvasút. Sínek Világa, 2014/2.
  • [14] Hortobágyi Frigyes: 150 éve megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára. Sínek Világa, 2011/2.
  • [15] Szőke Ferenc: Pályafelújítás előtt a Budapest–Székesfehérvári vasútvonal. Sínek Világa, 2006/1.
  • [16] Muskovics György: A Tárnok–Székesfehérvár vonalszakasz rekonstrukciója. Sínek Világa, 2010/2.
  • [17] Muskovics György: Kivitelezési tapasztalatok a Tárnok–Székesfehérvár vonalszakasz átépítéséről. Sínek Világa, 2013/3.
  • [18] Nyiszter Tamás, Bata András: Székesfehérvár vasútállomás átépítése. Sínek Világa, 2017/3.
  • [19] Brautigam András: Icosit műgyantával ragasztott kitérők fenntartási tapasztalatai. Sínek Világa, 2017/1.
  • [20] Rozsnyay Károly: A budapest–szobi vasútvonal villamosított pályájának üzembehelyezése. Sínek Világa, 1971/4.
  • [21] Muskovics György: Vác állomás korszerűsítése. Sínek Világa, 2015/3.
  • [22] Dr. Gáll Imre: A ceglédi vasútvonal halálsorompóinak története. Közlekedéstudományi Szemle, 2003/10.
  • [23] Vastagh János: A Rákos–újszászi vonal korszerűsítése. Sínek Világa, 1959/3.
  • [24] Németh Gyula: A piliscsabai alagút felépítménycseréje. Sínek Világa, 1982/4.
  • [25] Cs. Nagy Lajos: A becskei alagút megerősítése új eljárással. Sínek Világa, 1981/1.
  • [26] Vörös József: A szolnoki Tisza-híd. Sínek Világa, 2007/3–4.
  • [27] Vörös József: Új vasúti híd épül a Tiszán. Sínek Világa, 2014/5.
  • [28] Vörös József: Új vasúti híd épül a Tiszán (2. rész). Sínek Világa, 2015/1.
  • [29] Sánta Zsófia: A Déli pályaudvari alagút bejáratának ideiglenes helyre­állítása. Sínek Világa, 2015/4–5.
  • [30] Virág István: Dunai árvíz 2013. Sínek Világa, 2013/5.
  • [31] Pokorny Bence: Töltéskárosodás helyreállítása a Dunakanyarban. Sínek Világa, 2013/6.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2018 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©