A 17. egyenletben az Fkr,minR mindkét oldalon szerepel. Rendezéssel, majd az

helyettesítések alkalmazásával az alábbi másodfokú egyenletre jutunk, amely már könnyen megoldható:

A [9] szerint a kritikus erő kifejezése íves vágányra így is felírható:

Kritikus hőmérséklet-emelkedés

ahol:
A* = a két sínszál együttes keresztmetszeti területe [m2].

Kritikus fekvéshiba-amplitúdó

A fekvéshiba-amplitúdó nagysága csak akkor okoz kivetődést, ha a hiba hossza éppen ℓ = ℓkr×R.

Kritikus fekvéshibahossz

A sínleerősítések elforgás-ellenállási nyomatéka

A Nemesdy-féle elmélet paraméterei közül az úgynevezett elforgás-ellenállási állandó érdemel külön figyelmet. A sínleerősítéseknél fellépő elforgás-ellenállásból a vágányban keretmerevségi hatás adódik. Szabályos fekvésű, íves vágányban a keresztaljak sugárirányban állnak, felettük a sínszálak lekötési pontban értelmezett érintője a keresztaljak hossztengelyére merőleges. A vágány alakváltozása (oldalirányú helyzetének változása) csak úgy lehetséges, hogy az aljak feletti, eredeti aljtengely–síntengely pillanatnyi érintője által bezárt szög egy ε nagyságú elforgási szögértékkel megváltozik.

A 8. ábra az elforgás-ellenállási nyomaték – szögelfordulás (Mo–ε) mérési diagram – idealizált jelleggörbéjét mutatja osztott sínleerősítés esetére, korábbi irodalmak [2, 9] alapján. Induláskor a síntalp a bordák között középállásban van, tehát mindkét oldalán van hézag. Az első szakaszban az elforgást előidéző nyomaték legyőzi a vele szemben ébredő ellenállási nyomatékot. A második szakasz közel egyensúlyi helyzetet jelent, majd a harmadik szakaszban már a bordáknak feszül a síntalp. Az első és a második szakaszban létrejövő elfordulás nagyságát a síntalpszélesség és a bordatávolság is befolyásolja, a harmadik szakaszban az alkatrészek deformációja, sérülése következik be.