Az ellenállási nyomatékérték az első elfordítás esetében 0,52 kNm, a visszafordításkor pedig 1,08 kNm volt. A számított r elforgás-ellenállási állandók:
– az első elfordítás esetében 1 kNm/1,5°=1 kNm/0,026176 rad=38,2 kNm/rad;
– a visszafordításkor pedig 1,75 kNm/1,5°=1,7 kNm/0,02617 rad=66,9 kNm/rad.
Különböző sínleerősítésekre a 2. és 3. táblázat foglalja össze az elforgási diagramokból megállapított ellenállási állandó értékeit vasbeton aljas vágányszerkezetek esetében.   
A GEO rendszerű sínleerősítés jelentősen nagyobb elforgás-ellenállási állandója nem meglepő, hiszen esetében a síntalpleszorító erő erősen meghúzott csavarok esetén elérheti a 40 kN-t, míg ez az érték a mai rugalmas sínleerősítések esetében általában 12 és 18 kN között van.
A fenti példák alapján nyilvánvaló, hogy a vágányállékonysági számításokhoz megfelelő r értékének megválasztása körültekintést igényel, hiszen nagyságát befolyásolja a sínleerősítés kialakítása (közvetlen vagy osztott), a sínleszorító erő és a síntalp alatti síkon érvényes súrlódási tényező nagysága.

Összehasonlító számítások

A korábban leírtakat is figyelembe véve, a két elmélet ismertetett számítási kifejezéseivel kapott eredmények összehasonlítása elvégezhető. A kiinduló adatok az alábbiak:
– vágány helyettesítő oldalirányú inercia:
   - Meier-féle elméletben: I*=2,2000×10-5 m4,
   - Nemesdy-féle elméletben: 2Iy=1,0246×10-5 m4,
– a két sínszál együttes keresztmetszeti területe: 1,538×10-2 m2,
– hőtágulási együttható: α=1,2×10-5×1/°C,
– sínacél rugalmassági modulusa: E=2,1×108×kN/m2,
– oldalirányú ágyazat-ellenállás: jól fenntartott ágyazat esetén q=10 kN/m, rosszabb ágyazatállapot esetén q=6 kN/m,
– ívsugár: R=200 … 2000 m,
– kezdeti fekvéshiba-amplitúdó: f=5–10–15–20–25–30 mm,
– elforgás-ellenállási állandó: r=40 kNm/rad, a korábbiakban ismertetett, közvetlen rugalmas sínleerősítésekre vonatkozó értékek alapján felvéve,
– aljtávolság: k=0,6 m.

Az ágyazat oldalirányú ellenállása alapvető fontosságú a hézag­nélküli vágány kivetődéssel szembeni állékonysága szempontjából. Nagysága függ a keresztalj típusától, méreteitől és tömegétől, a zúzottkő szemmegoszlásától és állapotától, az ágyazatváll méretétől, az ágyazati anyag tömörítettségétől. Mivel ennek a cikknek nem célja a különböző állapotú ágyazat hatásának részletes vizsgálata, ezért csak a jó minőségű zúzottkőből megfelelő tömörítéssel kialakított ágyazatra, vasbeton aljas vágányban vonatkozó q=10 kN/m érték, valamint a rosszabb állapotot jellemző q=6 kN/m érték szerepelnek a számításokban.